ámbráscet
manátusz
cetcápa
mantarája
Az óceán óriásai

NYUGAT INDIAI MANÁTUSZ

Trichechus manatus

Ez a 3,5-4 méter hosszú teremtmény, a nyugat-indiai vagy más néven floridai manátusz. A tengeritehenek rendjének legnagyobb képviselője, valamint bolygónk egyetlen növényevő tengeri emlőse. Novembertől márciusig melegebb partmenti vizekbe vándorol, ahol a víz hőmérséklete meghaladja a 20 celsius fokot. Floridában ebben az időszakban több száz manátusz lepi el Chrystal river környékét, ahol a melegvízű forrásokkal táplált zegzugos lagúnákban vészelik át a hűvösebb hónapokat. Ennél alacsonyabb hőmérsékletnél a manátusz hidegsokkot kap, leáll az emésztőrendszere és elpusztul. Súlya általában a 350-600 kilogrammot is eléri, de jegyeztek már fel több mint 1 tonnás egyedet is. Naponta 7-8 órát is evéssel kell töltenie ahhoz, hogy testsúlya 10-15 %-nak megfelelő táplálékot elfogyassza. Ez akkora mennyiség mintha egy átlagos felnőttnek, minden nap 12 kg káposztát kellene megennie.

Az óceán óriásai

MANTARÁJA

Manta birostris

Az óriási mantarája, vagy más néven ördögrája, kapitális méretű teste közelgő viharfelhőként vet árnyékot környezetére. Mint a cápának, neki is folyamatosan úsznia kell, hogy lélegezni tudjon. Hasán lévő foltos mintázata egyedi, mint az emberi ujjlenyomat, mely ismertető jegyek dokumentálásával lehetséges a kutatóknak az egyes egyedek beazonosítása. Az ördögráják főbb élőhelye a mérsékelt övi, szubtrópusi és trópusi vizek. Ennek a rombusz alakú gigásznak az úszófesztávolsága a 6 métert, súlya pedig a 1,5 tonnát is meghaladhatja. A mantarája fejének két oldalán található lebenyszerű fejúszók, mint két terelőlemez segíti a táplálékban gazdag vizet a szájába irányítani. Hatalmas áramvonalas teste, mint egy viz alatti repülőgép, úgy siklik kecsesen a folyékony űrben, táplálék után kutatva. Óriási száját kitátva szűri át a planktonoktól hemzsegő vizet, melyekből naponta akár 20-30 kilogramot is elfogyaszt.

Az óceán óriásai

CETCÁPA

Rhincodon typus

Ez a 15 tonnát is elérő barátságos gigász, 12 -14 méteres hosszával méltán birtokolja a Föld legnagyobb halfajának címét. Gigantikus méretű teste megegegyezik 9 személyeautó súlyával. A mantákhoz hasonlóan óceánjaink legapróbb organizmusaival, planktonokkal és apró halakkal táplálkozik. Óránként 5-6 ezer liter tengervizet is képes átpréselni kapitális méretű, 1,5 méteresre is megnövő száján. Szűrőrendszere olyannyira páratlan, hogy nem csak szét tudja választani a nagyobb méretű darabos táplálékot, de egy köhögéshez hasonló művelettel képes megszabadulni az azt eltömítő részecskéktől is. Nem szükséges úsznia, hogy táplálkozni tudjon, mivel képes óriási vákumot létrehozva beszippantani a tápanyagokban gazdag vizet. Az összes melegvízű óceánban megtalálható, de vannak főbb előfordulási helyei, mint a Ningaloo zátony nyugat Ausztráliában, vagy a Holobox sziget Mexikoban.

Az óceán óriásai

ÁMBRÁSCET

Physeter macrocephalus

Egy minden ízében legendás gigász, egy élő tengeralattjáró, akit több rekord méltó képviselőjeként ismer a világ. A fogascetek alrendjéhez tartozó nagy ámbráscet, 20 métert is elérő testhosszával bolygónk legnagyobb ragadozója. A hím átlagos tömege 45, míg a nőstényé 20 tonna. Ő rendelkezik az állatvilág legnagyobb méretű 6 méteres fejével, és közel 9 kilogramos agyával. Testhosszának 1/3-át kitévő hatalmas fejében találhatók a világ legnagyobb fogai, melyek a 20 centiméteres nagyságot és az 1 kilogrammos súlyt is meghaladják. A kifejlett egyedek 3000 méteres mélységbe is leúsznak, ahol kedvenc táplálékukra az óriás kalmárra vadásznak. Ebben a mélységben minden egyes ujjhegynyi területre, 300 kilogramos irdatlan nyomás nehezedik.

© Minden jog fenntartva
SASER Productions 2013.